Amikor először lépsz ki az ismeretlenbe – egy új országba, ahol másak az illatok, a szabályok, a viselkedésminták, sőt még a köszönési szokások is – könnyű elveszettnek érezni magad. Ez nem csak "furcsa érzés", hanem egy valós pszichológiai állapot: a kulturális sokk.
Bármennyire is felkészültnek érzed magad, ez a jelenség alattomos és gyakran csak napokkal vagy hetekkel az érkezés után üt be igazán.
A kulturális sokk (kultúrsokk) az az állapot, amikor egy új környezet kulturális különbségei annyira eltérnek a megszokottól, hogy az stresszt, zavartságot vagy akár szorongást vált ki.
Jellemző tünetei:
- Érthetetlen viselkedésformák miatti frusztráció
- Túlérzékenység, ingerlékenység
- Izoláció, bezárkózás
- Egyre erősebb vágy a hazatérésre
A kulturális sokk nem lustaság vagy elkényeztetettség jele, hanem természetes reakció a túl sok új ingerre.
Amikor először hallottam a "kulturális sokk" kifejezést, azt hittem, ez csak akkor történik meg az emberrel, ha valami igazán idegen közegbe kerül – egy afrikai faluba, egy ázsiai nagyvárosba, egy elszigetelt közösségbe. Én is így gondoltam, egészen addig, amíg nem éltem fél évet Zambiában. Minden szempontból nagy váltás volt: új kontinens, új értékrend, teljesen más életvitel – és mégsem éreztem semmilyen különösebb lelki megingást. Ott valahogy könnyen ment az alkalmazkodás. Elfogadtam, megfigyeltem, és mentem tovább.
Ehhez képest meglepett, ami Angliában történt.
Nem egy kis falu, nem egy különc közeg – egy tipikus, modern brit város, ahol minden első ránézésre ismerősnek tűnt. Európa. Angol nyelv. Szabályos közlekedés, udvariasság, illedelmes viselkedés. Mégis, pár hét után valami feszengés kezdett kialakulni bennem.
Nem tudtam hová tenni az emberek viselkedését. Udvariasak voltak, de tartózkodóak. Kérdeztek, de nem igazán hallgattak. Mosolyogtak, de nem nyíltak meg. Minden működött, csak épp semmi sem kapcsolódott, legalábbis én totálisan így éltem meg.
Ez volt az első alkalom, amikor elgondolkodtam azon, hogy "valószínűleg kultursokkot kaptam" és milyen az, amikor a kulturális különbségek nem harsányak, hanem szépen lassan kebelezik be az ember – és talán épp ettől nehezebben is kezelhetők. Mert nem lehetett egyértelműen megfogalmazni, mi a furcsa. Csak azt éreztem, hogy kívülálló vagyok mindenből, mindentől, és nem tudtam pontosan megfogalmazni, hogy mi a bajom és honnan jön ez a "furcsa" érzés.
Furcsa módon épp ez a "kultúrában való elrejtőzés" volt az, ami hatott rám. Nem a hirtelen sok eltérés, a "másság" hanem az árnyaltság. Egy olyan közeg, ahol minden rendben van – csak valahogy nem találom benne a helyem. Érdekes, mi? Számtalan formája van a kultursokknak.
1. Ne ítélj azonnal!
Ami neked furcsa vagy "bunkó", az lehet, hogy ott udvarias vagy épp természetes. Például ahol én jártam, a hangos beszéd nem dühöt jelentet, hanem lelkesedést. Időbe telt, míg ezt megfogadtam, hát még az míg sikerült el is fogadni.
2. Figyelj, ne csak nézz!
A leggyorsabban úgy illeszkedsz be, ha aktívan megfigyeled, hogyan viselkednek a helyiek, például étkezés közben, közlekedéskor vagy boltban. Ne félj "lemásolni" a gesztusokat, köszönési formákat – ez a legtöbb esetben a tisztelet jele.
3. Ne akard mindenáron érteni!
Nem kell minden szokást racionálisan megértened. Vannak kulturális beidegződések, amik egyszerűen csak működnek, mert így alakultak ki az elmúlt évszázadok, évezredek során. Ahelyett, hogy kielemeznéd, fogadd el őket mint a "kulturális-rendszer" részeit.
4. Keress biztonságos "hidakat"!
Ha van rá lehetőség, kapcsolódj közösségekhez vagy más utazókhoz, akik hasonló fázison mentek vagy épp mennek keresztül. Egy közös sörözés, kávézás vagy beszélgetés rengeteget jelenthet, és gyakran megnevettet az, ami korábban frusztrált.
- Ne hasonlítgass állandóan: A "nálunk otthon ez így szokás" mondat csak a feszültséget növeli.
- Ne zárkózz be online: A közösségi média túlzott használata távolít az élménytől.
- Ne csinálj magadból mártírt: Az, hogy nehézségeid vannak, természetes. Nem kell hősiesen szenvedni.
Túlélési stratégia 3 lépésben:
1. Észrevétel: Figyeld meg, mikor és mitől érzed magad kényelmetlenül. Tudatosítsd!
2. Türelmes értelmezés: Olvass utána, kérdezz – a legtöbb dolognak van történelmi vagy kulturális oka.
3. Átkeretezés: Próbáld más szemszögből nézni a helyzetet: nem furcsa, csak más. Nem bántó, csak szokatlan.
Bármennyire nehéz a kulturális különbségekhez való alkalmazkodás, hosszú távon pont ezek a helyzetek formálnak. Megtanítanak türelemre, nyitottságra és arra, hogy a világ nem rólad szól – de neked is helyed van benne!
A kulturális sokk nem elkerülhető, de túlélhető! Ami még fontosabb: megtanulható belőle az a készség, amit nem tanítanak sehol: az alkalmazkodás képessége. Ha megtanulsz egy teljesen idegen világban is magabiztosan mozogni, akkor gyakorlatilag bárhol helyt fogsz állni. Nemcsak utazóként, hanem emberként is.
~ HEDA
Ha úgy érzed kaptál valamit!
Minden út mögött van háttérmunka: cikkek, szerkesztés, idő és energia. Ha úgy érzed, kaptál valamit a Hedapédiától és szívesen adsz vissza egy kicsit: ITT megteheted. Köszönjük!
Amikor megveszed az utasbiztosítást, egyfajta biztonságérzetet kapsz vele. Ez rendben is van, hiszen a sürgősségi ellátás, a lopás, a járatkésés vagy baleset elvileg fedezve van. De mi van azokkal a helyzetekkel, amik nem férnek bele egy kötvénybe, és amikre semmilyen biztosító nem készít fel?
Van az a pillanat, amikor egy mosoly nem mosoly, egy bólintás nem beleegyezés, vagy amikor valaki egyszerűen nem azt érti a "köszönöm" alatt, mint te. Ilyenkor jön a feszültség, a zavar, a kimondatlan kérdés: Valamit rosszul csináltam?
Az utazás sokak számára a szabadság megtestesítője, mégis van egy érzés, ami váratlanul és alattomosan csaphat le rád: ez pedig a honvágy. Nem számít, mennyire gyönyörű helyen vagy, ha napok vagy hetek óta úton vagy, idegen nyelvek, kultúrák és arcok között...a hiány akkor is elkezd dolgozni benned.
Amikor először lépsz ki az ismeretlenbe – egy új országba, ahol másak az illatok, a szabályok, a viselkedésminták, sőt még a köszönési szokások is – könnyű elveszettnek érezni magad. Ez nem csak "furcsa érzés", hanem egy valós pszichológiai állapot: a kulturális sokk.
